Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport

Magyar filmtörténeti műhelykonferencia – 2011. október 21. 10h

ELTE BTK, Múzeum krt. 6-8., fsz. 39.

Az előadók 15 perces prezentációkat tartanak, melyeket a prezentációban felvetett kérdések megvitatása követ kb. szintén 15 percben. Az időpontok tájékoztató jellegűek, menetközben az időbeli arányok változhatnak.

10.00-10.15

Vincze Teréz

A módszertani tudatosságról: néhány historiográfiai tanulság

A konferencia bevezetéseként röviden összefoglalom, milyen ötletek vetődtek fel a korábbi megbeszéléseken egy lehetséges magyar filmtörténet megírásával kapcsolatban.

Majd pedig a már létező magyar filmtörténeti munkák fényében szeretnék néhány olyan módszertani problémára rámutatni, melyeket jó lenne kezelni/elkerülni a közösen megírandó magyar filmtörténetben.

10.30-10.45

Kovács András Bálint

Statisztikai filmtörténet. Mit keresnek a számok a filmtörténetben?

Hogyan használható a stilisztikai irányzatok statisztikai módszerekkel történő elemzése a filmtörténetírásban.

11.00-11.15

Záhonyi-Ábel Márk

Az 1945 előtti magyar filmes intézményrendszer történetének kutatási problémái

Az 1945 előtti magyar filmes intézményrendszer vizsgálata több vitás kérdést is felvet. Mennyiben indokolt a szorosabb kapcsolat ellenére tematikailag és a periodizáció szempontjából külön vizsgálni az intézménytörténetet és az esztétikatörténetet? Milyen alkorszakokra bontható az 1945 előtti magyar filmes intézményrendszer története, s melyek a jellemzői az egyes szakaszoknak a szakirodalmi feldolgozottság, a kutathatóság szempontjából?

11.30-11.50

Vajdovich Györgyi

Az 1945 előtti magyar film stílus- és műfajtörténete

Periodizáció és korszakokra osztás kérdése: az intézménytörténet és a stílus- és műfajtörténet nem feltétlenül ugyanazon határpontok mentén tagolható – szükséges-e összehangolni a kettőt?

1. A magyar némafilm stílus- és műfajtörténete megírásának módszertani problémái:

A korszak nagyon alaposan feldolgozott, 3 monográfia is szól a korszakról, ugyanakkor tankönyvként egyik sem használható – indokolja-e ez egy tankönyvszerű újabb anyag megírását? Ennek a megírása a korábbi anyagok szintézise kéne legyen, vagy önálló kutatások eredménye, különös tekintettel arra a tényre, hogy a fennmaradt kis számú film sem a kutatók, sem a nagyközönség számára nem hozzáférhetőek? Milyen metodikai problémákat vet fel az, hogy a korszak filmtermésének csak egy kis töredéke maradt fenn?

2. Az 1945-ig (vagy 48-49-ig) tartó hangosfilm stílus- és műfajtörténete megírásának módszertani problémái

A korszak meglehetősen eltér az utána következő korszakoktól, nem lehet azonos szempontok szerint tárgyalni. A korszakról több munka is született, de egyik része szerzői szempontból közelít – ebből a szempontból nézve szinte a korszak teljes termése „érdektelen”, másik része nem emel ki fontos műveket. Fontos-e a kanonizáció, a kiemelkedő művek kijelölése? Kijelölhetőek-e fontos művek, ha műfaji szériákban gondolkodunk? Valószínűleg szükség lenne a kor műfajtérképének alaposabb kidolgozására, a vígjátéki alműfajok és a melodráma-típusok árnyaltabb leírására, valamint a kis számú filmet produkáló műfajok leírására. Mivel a kor filmgyártását erőteljesen meghatározza a történelmi/politikai helyzet, talán érdemes lenne behatóbban foglalkozni azzal, milyen képet mutatnak a filmek a kor magyar társadalmáról (úgy tűnik, hogy a 38 előtti és utáni korszak különbsége részben ebben ragadható meg).

12.15-12.30 Kávészünet

12.30-12.45

Gelencsér Gábor

A politika poétikája/a poétika politikája

Kérdések az 1948-1989 közötti korszak magyar filmtörténetírásához

1. általános kérdésfelvetés: az egyes korszakok formanyelvi törekvésének és társadalmi-politikai-ideológiai diskurzusának kapcsolata, kölcsönhatása, egymásra vonatkoztatottsága; társadalomtudomány és esztétika kapcsolatrendszere a Kádár-korszakban

2. módszertani felvetés: a kronologikus, korszakok szerinti áttekintés mellett egy-egy sajátos szempontú metszet készítése, pl. a fenti összefüggés vizsgálata a műfajiság kérdésének tükrében: a műfaji filmek deficitjének oka a 70-es évektől, ill. a létező műfajfilmek társadalomképének (át)alakulása

3. saját “fejezet”: a BBS szerepe a magyar filmtörténeti folyamatokban a) mint önálló, sajátos intézményi helyzetű alkotóműhely, b) mint a fősodor folyamataival párbeszédet folytató alternatíva.

13.00-13.15

Czirják Pál

Közelítések a nyolcvanas évek magyar filmjéhez

Egy a magyar film történetének feldolgozását célul kitűző munka alapvetően két módszer közül választhat. Vagy enciklopédikus áttekintésként, átfogó igénnyel lép fel, és az érintett jelenségeket igyekszik valamilyen egységes narratívába foglalni, egyes részterületeket szükségszerűen vázlatosabban hagyva; vagy esettanulmányok, keresztmetszetek, mélyfúrások sorozataként tekint önmagára, és eleve lemond az átfogó keretről. Az első esetben a nyolcvanas évek értelmezhető a rendszerváltozást előkészítő társadalmi, politikai folyamatok egyfajta reprezentációjaként; a második esetben az évtizedet érintő, de azon akár túlmutató, problémaközpontú elemzések láncolatával fedhető le az időszak magyar filmje.

13.30-14.30 Ebédszünet

14.30-14.45

Varga Balázs

A kortárs magyar film mint kutatási probléma

Az előadás arra kérdez rá, hogy milyen pozícióból és milyen értékrendek alapján mesélhetünk történeteket a kortárs magyar filmről. A korpusz lehatárolásának, a filmek szelektálásának és a cselekményesítés logikájának (értékrendek, értelmezési keretek) kérdéseit tárgyalva az előadás amellett kíván érvelni, hogy a kortárs magyar film történetét a kulturális szerepfunkciók és jelentések összefüggéseiben érdemes tárgyalni.

15.00-15.15

Strausz László

Nemzeti film, tematikusan?

Napjainkra a “nemzeti film” fogalmát több szempontból is kikezdte a filmelmélet. Emiatt a kronológikus filmtörténeti megközelítés mellett fontos szerepe lehet a tematikus feldolgozásoknak. A kutatócsoportnak ehhez végig kell gondolnia a kérdést: milyen sajátosságokat kell figyelembe vennie egy magyar film történeti projektnek, amely adott jelenségek (műfajiság, emlékezet stb.), intézmények (finanszírozás, cenzúra stb.) illetve más fogalmak mentén halad előre?

15.30-15.45

Pápai Zsolt

Műfajok a magyar hangosfilmben

A tömegfilmes műfajok ellentmondásosan vannak jelen a magyar filmtörténetben, egyes korszakokban fokozottan nagy a szerepük, máskor viszont méltatlanul alulreprezentáltak. Ennek az ellenmondásos helyzetnek a megvizsgálása egy átfogó magyar filmtörténet fontos részét képezi. A magyar műfaji film problémáit boncolgató fejezet(ek)ben nem csupán a gyártásra kell kitérni: külön vizsgálatot igényel a tömegfilmek fogyasztásának kérdése, kivált a szocializmus időszakára vonatkozóan.

16.00-16.15

Varga Zoli

Lehetetlen küldetés?

A magyar animációs filmművészet feldolgozásának nyomában

Az előadás célja, hogy vázlatos bepillantást nyújtson a magyar animációs filmművészet feldolgozására tett eddigi kísérletekbe, illetve az ezekkel kapcsolatosan fölvethető hiányosságok és kételyek apropóján lehetséges válaszokat körvonalazzon a hazai animációs filmtörténet megírásának kérdéseivel kapcsolatban. Az előadás arra is kitérne, hogy mennyiben érvényesülhetnek azok a nehézségek, amelyek általában is sajátos kihívás elé állíthatják az animáció történetével foglalkozó kutatókat (rövidfilm/egészestés film dilemmája, mozi- vs. tévéprodukciók, az animáció és az élőszereplős filmkészítés viszonya, hierarchiája stb.).

16.30 Zárszó

A Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport 2011. október 21-én (pénteken) 10 órától műhelykonferenciát rendez a magyar filmtörténetírás módszertani kérdéseiről.
A konferencia tárgya egy tervezett átfogó magyar filmtörténet megírásával kapcsolatos kérdések felvetése és megvitatása.
A konferencián a kutatócsoport résztvevői rövid prezentációt tartanak saját kutatási területükről és az azzal kapcsolatos módszertani kérdésekről. A konferencia részletes programját hamarosan közzétesszük.
A konferencia helyszíne: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., főépület, fsz. 39-es terem.

Mindenkit szeretettel várunk!