Info

ÚJ MAGYAR DVD-K

borito_foto_3D
Írta: film

 A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet által elindított Magyar Filmtörténeti Sorozatának két újabb darabja jelenik meg: A kőszívű ember fiai, valamint az Egér és oroszlán.

 

A kőszívű ember fiai (színes, magyar történelmi kalandfilm, 1964)
A romantikus, monumentális történelmi film a Baradlay család történetén keresztül jelenti meg a szabadságharc időszakát. A liberális és a royalista nemesség konfliktusának hátterét a családregény adja; az anya, aki azt akarja, hogy fiai hazafiak legyenek, és a halott apa szelleme, aki a császárhoz feltétlen hűséget vár el fiaitól.  A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI című regény, 1869-ben jelent meg.  Jókai Mór klasszikus alkotása emberközelbe hozza a függetlenségéért küzdő liberális magyar nemességet és polgárságot. Hősies harcuk, hazafiságuk, bátorságuk mellett egyéni, emberi vonásaik is kirajzolódnak. Várkonyi Zoltán 1964-ben forgatott filmet a regényből Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly és Tordy Géza főszereplésével. A festői, kétrészes mű a hatvanas évek egyik legnépszerűbb filmje volt.
rendezte: Várkonyi Zoltán
operatőr: Hildebrand István
zeneszerző: Farkas Ferenc
Szereplők: Sulyok Mária (Baradlay Kázmérné), Bitskey Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Béres Ilona (Alfonsine)
Képarány: 16:9
Hang: 2.0
Hossz: 140 perc
Műfaj: történelmi, kalandfilm
Gyártás éve: 1964
Extrák:  Vallomások Várkonyiról

 

Egér és oroszlán  (Macskássy Gyula  animációs rövidfilmjeiből álló gyüjtemény)

100 éve született a magyar animáció atyja, Macskássy Gyula (1912–1971). Macskássy Gyula reklámgrafikák és mozgóképes hirdetések tervező-rendezőjeként kezdte a pályáját a 30-as években. Az államosítást követően klasszikus állatmese-adaptációival megszerezte a magyar animáció, valamint az annak intézményi keretet biztosító Pannónia filmstúdió első nemzetközi díjait, és vált külföldön is (el)ismertté. A rajzfilmgyártás igencsak magas gyártási költségei miatt azonban a kulturális irányítás 1954-ben tervbe vette a hazai rajzfilmgyártás leépítését. „A továbbiakban reklámfilmeket fogunk csinálni, hogy pénzt keressünk, és ebből fogunk filmeket csinálni: egy hét alatt egy filmet.” – határozta el a stáb élén dolgozó Macskássy Gyula. A takarékosság jegyében a művek először reklámfilmként hasznosultak a piacon, majd egy alternatív befejezéssel egyedi mesefilm született belőlük. E módszerrel készült 1957-ben egy német cég megrendelésére a Magyar méz, melynek gyerekfilm-változata A telhetetlen méhecske; az Okos lányból pedig fennmaradt egy Takarékbetétkönyvet népszerűsítő kópia is. E gyártási racionalizálással párhuzamosan tematikai–stiláris váltás is megfigyelhető Macskássy pályáján, s a vele kéz a kézben járó magyar animáció történetében is. Az 1960-tól új szellemiségben készülő rövidfilmeket Macskássy mellett Várnai György, a Ludas Matyi újság ismert karikaturistája is jegyezte. Az évtized első felében készített munkákban még érzékelhető a mesék didaxisa (A ceruza és a radír, Párbaj, 1, 2, 3 – A számok története, Kis ember, nagy város). Ezt nem sokkal később felváltotta a karikatúrákból táplálkozó fekete humor (Romantikus történet, Tíz deka halhatatlanság). A groteszk rajzfilmek csúcspontja az 1970–71-ben, Várnai sajtókarikatúráiból készült, az emberi lét értelmét firtató szkeccs-sorozat, amely egyben Macskássy alkotói pályájának záróköve is.