Adatbázishírek az Egyetemi Könyvtárból

EBSCO Art Source – tesztelés

Az EBSCO ingyenes hozzáférést biztosít 2014. november 22-ig az Art Source adatbázishoz. A használók több mint 640 teljes szövegű folyóirat, és több mint 225 teljes szövegű könyv közül válogathatnak, valamint 63.040 kép is található a gyűjteményben.  A tartalomból: régészet, művészettörténet, kortárs művészet, népművészet, grafika, iparművészet, belsőépítészet, muzeológia, festészet, fényképészet, szobrászat, nyomdászat, stb. “Adatbázishírek az Egyetemi Könyvtárból” bővebben

Egyetemi Könyvtár adatbázishírei

Újra elérhető a SCOPUS és a ScienceDirect adatbázis
A TTK és az IK közös előfizetés révén újra elérhető az Elsevier SCOPUS és ScienceDirect Freedom Collection (2013-2009) adatbázisa az ELTE-n 2013. december 31-ig.
A ScienceDirect Back fájlok az 1995 előtt megjelent tartalmakban adnak keresési lehetőséget
Tartalom: http://www.scopus.com és http://www.sciencedirect.com
Back fájlokról információ: http://konyvtar.elte.hu/hu/node/2778
“Egyetemi Könyvtár adatbázishírei” bővebben

Szerző a tükörben – Szerzőiség és önreflexió a filmművészetben

Kijárat Kiadó – Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány
Terjedelem: 296 oldal
Ára: 2600 Ft
A könyv megvásárolható az alábbi helyeken:
Líra könyvesboltok (www.lira.hu)
Írók Boltja – Budapest 1061, Andrássy út 45.
Gondolat Könyvesház – Budapest 1053, Károlyi Mihály u. 16.
Atlantisz Könyvsziget – Budapest 1061, Anker köz 1–3.
ELTE BTK Jegyzetbolt – Budapest, Múzeum krt. 6-8.
Pécsi Tudományegyetem Jegyzetbolt – Pécs, Ifjúság útja 6.
(ELTÉ-s diákok kedvezményes áron vásárolhatják meg a kötetet a filmtanszék titkárságán Németh Zsuzsánál!) “Szerző a tükörben – Szerzőiség és önreflexió a filmművészetben” bővebben

Wikipedia, wickedpedia

Nem győzöm ismételgetni szakdolgozatíró szemináriumokon és konzultációkon, hogy a Wikipédia nem tartozik a tudományos írásműhöz felhasználható szakirodalmak körébe. Nagyon rossz fényt vet egy szakdolgozat szerzőjére, ha munkájának bibliográfiájában Wikipédia szócikkek szerepelnek hivatkozott forrásként. Hosszan lehetne ragozni, hogy mi minden kivetnivaló van ebből a szempontból a Wikipédiában, azonban mindennél jobban megvilágítja a helyzetet a “Bicholim-konfliktus” esete, mely nem régen került nyilvánosságra. A tanulság: a Wikipédia egy szavát se higgyük! Alapos forráskritika nélkül semmilyen adatot se használjunk innen igényes írásműben! “Wikipedia, wickedpedia” bővebben