Vincze Teréz honlapja – „I think that it is advisable to respect the limits of precision available in a given domain of inquiry.” (Noël Carroll)

Kiemelt

Letölthető e-book

Megjelent és elektronikus formában letölthető a Metropolis folyóirat honlapjáról Szerző a tükörben c. könyvem digitális változata, mely az eredeti, 2013-as nyomtatott könyv változatlan, digitális formátumú kiadása. Letöltés itt »»

Kiemelt

Szerző a tükörben – Szerzőiség és önreflexió a filmművészetben

Kijárat Kiadó – Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány
Terjedelem: 296 oldal
Ára: 2600 Ft
A könyv megvásárolható az alábbi helyeken:
Líra könyvesboltok (www.lira.hu)
Írók Boltja – Budapest 1061, Andrássy út 45.
Gondolat Könyvesház – Budapest 1053, Károlyi Mihály u. 16.
Atlantisz Könyvsziget – Budapest 1061, Anker köz 1–3.
ELTE BTK Jegyzetbolt – Budapest, Múzeum krt. 6-8.
Pécsi Tudományegyetem Jegyzetbolt – Pécs, Ifjúság útja 6.
(ELTÉ-s diákok kedvezményes áron vásárolhatják meg a kötetet a filmtanszék titkárságán Németh Zsuzsánál!) “Szerző a tükörben – Szerzőiség és önreflexió a filmművészetben” bővebben

Hírek az Egyetemi Könyvtárból

Elérhető “A magyar helyesírás szabályai” tizenkettedik kiadásának elektronikus változata

Örömmel adjuk hírül, hogy 2015. szeptember 11-től az EISZ felhasználói kör számára elérhető “A magyar helyesírás szabályai” tizenkettedik kiadásának elektronikus változata.
Tartalom: http://eisz.szotar.org/ “Hírek az Egyetemi Könyvtárból” bővebben

Gondolkodó képek – Pálfi György Hukkle című filmjéről

[A szöveg eredeti megjelenésének helye: DUNÁNÁL (2002) no. 10. pp. 113–115.]

Száz-egynéhány évvel ezelőtt, a film születésekor a nézők azért mentek moziba, hogy csodálkozzanak, valami olyat akartak látni, amit addig még soha. Új és ámulatra méltó volt maga a technika, a sosem látott masina, és újdonság volt a mozgóképek keltette látvány és benyomás is. “Gondolkodó képek – Pálfi György Hukkle című filmjéről” bővebben

“Csak nézni, hogy telik a kurva élet” avagy profán mitológia – Tarr Béla Sátántangó című filmjéről*

[Az írás eredeti megjelenésének helye: Metropolis 1997/nyár. pp. 106–113.]

A Sátántangó film. A szó legigazabb értelmében. Az időben elmozduló kép megmutatásával tárja fel önnön értelmét.
A Sátántangó műalkotás. A szó legigazabb értelmében. Műfaja, a film adta lehetőségek és eszközök alkalmazásának módjával e műfaj és ezen eszközök újragondolására hív fel, saját belső struktúrájával átdimenzionálja azokat. ““Csak nézni, hogy telik a kurva élet” avagy profán mitológia – Tarr Béla Sátántangó című filmjéről*” bővebben

Adatbázishírek az Egyetemi Könyvtárból

EBSCO Art Source – tesztelés

Az EBSCO ingyenes hozzáférést biztosít 2014. november 22-ig az Art Source adatbázishoz. A használók több mint 640 teljes szövegű folyóirat, és több mint 225 teljes szövegű könyv közül válogathatnak, valamint 63.040 kép is található a gyűjteményben. A tartalomból: régészet, művészettörténet, kortárs művészet, népművészet, grafika, iparművészet, belsőépítészet, muzeológia, festészet, fényképészet, szobrászat, nyomdászat, stb. “Adatbázishírek az Egyetemi Könyvtárból” bővebben

Hasznos tanácsok címadáshoz

Mivel ismét közeledik a szakdolgozati címbejelentések ideje, itt egy hasznos cikk arról, hogy mi a baj a rossz címekkel és miért/hogyan adjunk jó (jobb) címet a dolgozatunknak.
https://medium.com/p/518f02a2ecbb

Miért jegyzeteljünk kézírással?

Egy rendkívül érdekes cikk arról, miért érdemes megfontolni, hogy a legmodernebb technikák korában is a legjobban kifizetődő megoldás, ha a jó öreg tollhoz és az illatos papírhoz fordulunk, ha élőszóban elhangzó előadások tartalmát akarjuk rögzíteni.
http://www.huffingtonpost.com/wray-herbert/ink-on-paper-some-notes-o_b_4681440.html

Mi van a füzetben? (Szász János: A nagy füzet)

Szász János új filmje irodalmi adaptáció, a magyar származású Ágota Kristóf eredetileg francia nyelven 1986-ban megjelent A nagy füzet (Le grand Cahier) című kisregényének megfilmesítése. Szász előszeretettel készít filmet irodalmi alapanyag nyomán, véleményem szerint hol több (Ópium – Egy elmebeteg nő naplója), hol kevesebb sikerrel (Woyzeck, Witman fiúk). Az eddigi Szász-életmű adaptáció szempontú elemzésébe azonban itt most nem mélyednék bele, ezt részben máshol már megtettem (1), illetve ezúttal kifejezetten az új filmre fogok koncentrálni. “Mi van a füzetben? (Szász János: A nagy füzet)” bővebben