Elhunyt Jancsó Miklós
93 éves korában elhunyt Jancsó Miklós, a magyar filmművészet egyik legnagyobb alakja, a hírt Mészáros Márta, a rendező korábbi felesége megerősítette. A rendezőt a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Jancsó temetéséről később intézkednek.
A váci születésű Jancsó érettségi után a pécsi jogi kar hallgatója lett, diplomát azonban már Kolozsváron szerzett 1944-ben. A jogi pályán viszont gyakorlatilag egyetlen percet sem töltött: 1946-ben a fővárosba költözött, a Filmművészeti főiskola diákja lett, 1951-ben pedig diplomát is szerzett filmrendező szakon. Igaz, diplomafilmet, anyagi források híján, nem készíthetett.
Már a főiskola alatt elvette feleségül Wowesznyi Katalint, ebből a házasságból született 1952-ben ifj. Jancsó Miklós (Nyika), majd 1955-ben Jancsó Katalin (Babus).
Első nagyjátékfilmjét 1958-ban rendezte meg, A harangok Rómába mentek című mozgót már együtt készítette Somló Tamással, akivel egyébként 1969-ig dolgozott együtt, utolsó közös munkájuk a Fényes szelek volt. Somlót ezután Kende János váltotta a kamera mögött.
A harangok… és az Oldás és kötés után már harmadik nagyjátékfilmje nemzetközi sikert váltott ki: a Szegénylegényekkel ismerhette meg a világ a Jancsó-stílust, a szimbólumrendszer egyes darabjait, s a hosszú snitteket. Ezt az Így jöttem, a Csillagosok, katonák, majd a Csend és kiáltás követte.
Ekkorra már elvált első feleségétől, s 1958-ban feleségül vette az ugyancsak filmrendező Mészáros Mártát, akinek Zoltán nevű fiát is adoptálta, s együtt nevelték a három gyermeket. Közös gyermekük nem született. 1958-ban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel nemcsak legendás baráti, de erős munkakapcsolatot is ápolt egészen Hernádi 2005-ben bekövetkezett haláláig.
1968-ban megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíróval, forgatókönyvíróval, később pedig közel tíz évre Rómába költözött, ahol ugyancsak foglalkozott filmezéssel, ahogy akkor is, amikor ez alatt az évtized alatt néha hazalátogatott. Ebben az időszakban készült például A pacifista, a Technika és rítus, valamint a Róma visszaköveteli Cézárt.
1971-ben a Huszonötödik Színházban megrendezte a Fényes szelek színpadi változatát, ezt még vagy tíz színházi rendezés követte.
Gagliardóval való kapcsolata 1980-ig tartott, 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót, 1982-ben pedig megszületett Dávid nevű fia.
1988 óta a Színház és Filmművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, 1990–92 között a Harvardon tanított.
A rendszerváltozás után megváltozott Jancsó nyelve: az új lehetőségeket felmérve, a korszak kulisszáit nemegyszer kifigurázva készítette ironikus hangvételű, improvizatív elemekben sem szűkölködő filmjeit, ekkor vált “állandó” főszereplő-duójává a Kapa-Pepe páros, vagyis Mucsi Zoltán és Scherer Péter. Legemlékezetesebb filmjei ebből a korszakból: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1998), Anyád! A szúnyogok (2000), Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001), A mohácsi vész (2004), Ede megevé ebédem (2006). Utolsó filmjét, az Oda az igazság címűt 2009-ben készítette.
1966-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben Érdemes művész lett, 1972-ben megkapta a legjobb rendezés díját Cannes-ban (ugyanitt 1979-ben életműdíjat is kapott). A kétszeres Kossuth-díjas (1973, 2006) rendező 2012-ben a Prima Primissima díjat is megkapta. Jancsó Miklóst a Magyar Filmművészek Szövetsége (melynek a rendező tiszteletbeli elnöke volt) saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Mészáros Márta: Véget ért egy korszak
Mészáros Márta filmrendező, Jancsó Miklós második felesége, aki válásuk óta is szoros kapcsolatban állt vele, ma azt mondta:
– Véget ért egy korszak, és fogalmunk sincs, lesz-e még hasonló a magyar film történetében. Egy zseni távozott, amilyen filmeket készített, amilyen sosem látott formát talált ki magának, megváltoztatta az egyetemes filmművészetet. Talán a legfontosabb, ahogy a hazáról beszélt a filmjeiben. Tessék megnézni a Szegénylegényeket! Az emberek a Sánc mögé beszorítva keresik a hősöket és keresik az árulókat… Majd a végén együtt eléneklik a Kossuth-nótát. Nem szabad leegyszerűsíteni egy nagy film mondandóját, de mindez a jancsói módon szól a szabadságról. És azzal áll föl a néző a film után megerősödve, hogy nem fogja elárulni a szabadságot sosem.
forrás: nol.hu
index:
