Makk Károly és a női lélek
Egy erkölcsös éjszaka DVD-bemutató
A Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novellája nyomán készült filmben Makk Károly Szerelem és Macskajáték című munkáihoz hasonlóan a századforduló szecessziós világához nyúl vissza. Ezekben a filmekben a korszak „közéleti” filmkultúrájával szemben már látványosan lélektani, magánéleti, erkölcsi kérdésekre koncentrál, kamaravilágokat teremt. Kelepei, a züllött diák beszállásolja magát egy kolozsvári bordélyházba, és a lányok kedvence lesz. Majd váratlanul megérkezik vidékről idős édesanyja, aki előtt a lányok megpróbálják a látszatot fenntartani, majd a Mama hirtelen visszatér birtokára. Eddig a novella.
A forgatókönyv első verzióját Makk Károly és Bacsó Péter még 1956 után, Örkény István közreműködésével írta Leányfalun. Ezt a könyvet a hetvenes évek közepéig az aczéli kultúrpolitika nem engedte megfilmesíteni. („Mit képzelnek? Egy szocialista ország, nem bordély!”). A hetvenes évek közepére azonban ez a helyzet megváltozott: az önálló stúdiók megalakulása következtében a könyv húsz év után zöld utat kaphatott, s ez lehetett a Dialóg Stúdió első filmje.
Makkék az eredeti, 11 oldalas művet számtalan mellékalakkal duzzasztották fel, s a történetet tovább fejlesztették: hogyan varázsol a Mutter a nyilvánosházból finom leánynevelő intézetet a Mama kedvéért, ahol ebben a játékban az ő „pipikéi” vágyott világa jelenhet meg. Álmok vőlegénnyel és többszobás kastéllyal… És parádés alakításokkal.
A 90 éves Makay Margit leheletfinom rezdüléseiben ott van, tudja, hova csöppent, de benne van a kegyes hazugságok játékában. Ő és az alig 30 éves Cserhalmi György, aki egyszerre vásott és nagyon empatikus, el tudják hitetni, hogy anya és fia… És főképpen mindenki Mutterje, Psota Irén, aki nemcsak a pörköltet főzi meg „lányainak”, hanem kirándulni is viszi őket. Akinek elképesztő érzelmi váltásai, ezerszínű arcjátéka, királynői létezése összetartotta ezt az álmok és valóság helyzetkomikumára és tragikumára épülő, tündérien szatirikus világot. A lányok: Szécsi Kati és Kishonti Ildikó, a frissen felfedezett Tarján Györgyi, Szirtes Ági, Kiss Mari… A gyönyörű Carla Romanelli a mélabús Bella szerepében és Nusika: Edith Leyrer. Új szál volt a forgatókönyvben az ezt ellenpontozó móriczos, „kivilágos kivirradtig” férfi lét ábrázolása is Benkő Gyulával, Raksányi Gellérttel és Gyurkovics Tiborral. Amint kétnapos kártyaparti után részegen betörnek a bordélyházba a Mutter névnapját ünnepelni, s majdnem kitör a botrány, mikor a Mama ismét megjelenik…
Makk Károly a forgatáson:
„A vizuális nyelv hasonlóságán, a tárgyak és a múlt elégikus kultuszán kívül a Nő, az Öregasszony, az Anya – és az őket megjelenítő Színésznő – áhítatos szeretettel szóló dicsérete” − fűzte össze Makk Károly és a magyar irodalom című írásában Györffy Miklós a három filmet. „Antonioni és Bergman mellett e filmjeiben Makk is a női lélek filmes ábrázolásának nagy művésze lett. Mindenekelőtt az élettől, emlékeitől, szeretteitől búcsúzó öregasszonyé. A Szerelem Darvas Lilije és Törőcsik Marija, aMacskajáték Dajka Margitja és Bulla Elmája után az Egy erkölcsös éjszakában Makay Margit viszi azt a szólamot, amely Makk szívéhez oly közel áll. Igaz, az Egy erkölcsös éjszakában szemérmes, szerény tartózkodással, kissé bocsánatkérően hangzik fel ez a szólam, mintha a film nem vállalná igazán, és inkább jópofaságát szeretné hangsúlyozni, mégis az a legemlékezetesebb benne, ahogy ez a törékeny kis öregasszony a maga földöntúli mosolyával elbűvöli a bordélyházat, és derűsen, előkelő méltósággal az élet nagy titkaira, mindenekelőtt az elmúlásra emlékezteti a lányokat.” (Györffy Miklós: A Liliomfitól az Utolsó kéziratig – Makk Károly és a magyar irodalom, Metropolis, 1999/3) |
DVD-bemutató: 2015. december 3. csütörtök, 16 óra
A beszélgetés résztvevői Makk Károly rendező, Gelencsér Gábor filmesztéta, a beszélgetést vezeti Fazekas Eszter filmtörténész, kiadványszerkesztő.
Helyszín: Írók Boltja, 1061 Budapest, Andrássy út 45.