2021-ben a Magyar Filmtudományi Társaság égisze alatt működő Filmoktatás Módszertani Munkacsoport megszervezte a Magyar Egyetemi Filmdíj programot. Ennek keretében hat film került kiválasztásra, melyeket nyolc egyetemen féléves kurzusok vagy filmklubok keretében mutattak be, beszéltek meg és elemeztek. Jelen tematikus szám ezt a hat filmet választotta tárgyául. A 2019-es filmtermésből válogatott hat film, melyeket az oktatók a Magyar Egyetemi Filmdíjra jelöltek: FOMO (Hartung Attila), Szép csendben (Nagy Zoltán), Akik maradtak (Tóth Barnabás), Apró mesék (Szász Attila), Csak családról ne (Kis Anna) és A létezés eufóriája (Szabó Réka). A féléves tevékenység végén minden műhely meghozta a maga döntését a filmek rangsorolását illetően, és a zsűrizés az október végén szervezett országos workshopon folytatódott, melynek eredményeképpen a diákzsűri a Csak családról ne című filmet jelölte meg győztesként.
A tematikus szám a hat, díjra jelölt filmmel foglalkozik: különböző kontextusokba ágyazva, különféle szempontokból közelítve világítja meg a 2019-es év magyar filmjeit, ezáltal kontextusokat kínálva a kortárs magyar film tanulmányozásához is. Pócsik Andrea ‒ az EUFA hasonló programja alapján modellezett magyar projekt kezdeményezőjének és koordinátorának ‒ bevezető gondolatait Győri Zsolt a hat filmet átfogó tanulmánya követi, melyben a projekt pedagógiai vonatkozásai mellett a „kis nemzeti filmművészet” esélyeit latolgatja a nemzetközi porondon érvényesülő láthatóságra. László Borbála az Akik maradtak fenomenológiai elemzésével a főszereplők viszonyára vonatkozó, a kritikák által dramaturgiai hibaként emlegetett vagy megfejtetlenül hagyott kérdésekre fogalmaz meg válaszkísérletet. Záhonyi-Ábel Márk a két történelmi tematikájú film (Akik maradtak és Apró mesék) műfaji besorolását, műfaji variációit vizsgálja a történetek különböző értelmezési lehetőségeiből kiindulva. Füzi Izabella tanulmánya az online mozgóképi telekommunikáció szerepét vizsgálja két érintett, díjra jelölt filmben (FOMO és Szép csendben), nemcsak a történet kibontakozásának a szempontjából, hanem a játékfilm és az újmédia kommunikációs módjainak kortárs versengése szempontjából is.
A szám Dosszié című összeállításában a tanulmányokhoz képest rendhagyó szövegeket közlünk. Ármeán Otília és Margitházi Beja esszélevelezése A létezés eufóriája című dokumentumfilmről mind formájában, mind elemzői megközelítésében innovatív és inspiráló. A Díj győztes filmjéről (Csak családról ne) a rendezővel készült interjút közöljük, melyből számos új és érdekes részlet derül ki a dokumentumfilm forgatásának körülményeiről. A Magyar Egyetemi Filmdíj első féléves szakaszáról készült körkérdésre a részvevő oktatók által adott válaszok főként a program módszertani tapasztalatait fogalmazzák meg.
A Diákmunka rovatban megjelent két tanulmány összehasonlító elemzéseket nyújt, a magyar és a nemzetközi filmművészet hagyományai és tendenciái alapján helyezve el a filmeket. Oláh Renáta és Varga Bence a gyermekek felnőttek általi szexuális zaklatásának kortárs megjelenítését hasonlítja a Szép csendben (és részben a FOMO) narratív megoldásaihoz, Dávid Réka Anna pedig az Akik maradtak és az 1945 összehasonlító elemzésével a posztholokausztfilmek magyar kontextusát vázolja fel.
A tematikus szám azért is tanulságos, mivel rámutat a kortárs magyar film értelmezésében fennálló jól bejáratott útvonalakra, hagyományokra, valamint az új irányokat szükségessé tevő megközelítési módokra egyaránt.
A számot szerkesztette Füzi Izabella.
Tartalom:
Bevezető gondolatok: Elképzelt nemzeti filmművészet egy egyetemközi projekt tükrében
Magyar Egyetemi Filmdíj: lehetséges fogalmi keretek és tanúságok (2019/2021)
A képernyő és a filmvászon hibridizációja: a videóchat és a videószelfi játékfilmes idézése
„Az Én nem öregszik”. Levelezés A létezés eufóriája című dokumentumfilmről
„Távolról nem lehet filmet készíteni”: beszélgetés Kis Anna filmrendezővel
Körkérdés a Magyar Egyetemi Filmdíj első féléves szakaszáról
Tovább információkért kattints ide!
