MÉSZÁROS DVD

DVD bemutató – Napló gyermekeimnek

„Egész életemen végigkísért az a tudat, hogy apámat koholt vádak alapján kivégezték a Szovjetunióban. Ezt a tényt sosem tudtam elfelejteni. Hazugságban, kettős tudattal kellett élnem, és ez ösztönösen kritikussá tett.” (Mészáros Márta)

A digitális felújítást követően már kapható a boltokban a Napló gyermekeimnek, Mészáros Márta Napló-tetralógiájának első darabja, a MaNDA 74. DVD kiadványa. Az 1982-ben készült önéletrajzi vonatkozású filmmel a rendezőnő saját árvaságának, szülei elvesztésének okait kutatja. A háború után, a szovjet emigrációból hazatér az ott elárvult kamaszlány (Czinkóczi Zsuzsa) és az őt örökbe fogadó, nem vér szerinti nagyszülők.  Nagynénje, a baloldal igézetében élő, dogmatikus Magda (Anna Polony) hiába igyekszik vakhitű kommunistát nevelni a lenyűgözően makacs Juliból, aki minduntalan ellenáll az érzelmeit kimutatni képtelen börtönigazgatónak. Juli még a Szovjetunióba elhurcolt és legyilkolt apjának, és később meghalt anyjának emlékét, nyomait kutatva érik szuverén felnőtté. Ebben segítségére van tisztán látó, meg nem alkuvó nagybátyja, aki apjára emlékezteti (Jan Nowicki). A rendezőnő e lélektani, érzelmi háromszög fénytörésében ábrázolja a korszakot, ahogy a politika a legkisebb magánéleti motívumot is átszövi. Nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy azt jelenítse meg, milyen lélektani, politikai manőverekkel tudta „exportálni” 1947 után a Szovjetunió a sztálinizmus hatalmi modelljét a kelet-európai országokba. Andrzej Wajda Márványembere vagy Gábor Pál Angi Vera című filmje választott hasonló, kettős nézőpontot, s ezzel emelkedtek ki az évtizedfordulón sorjázó „ötvenes évek-filmek” vonulatából.

A film első forgatókönyvét Mészáros Márta még a hatvanas évek közepén írta, amikor először indult apja nyomába. A kiadvány extrájaként megjelenő Mészáros László emlékére című film 1965-ben készült. Akkoriban a Budapest Stúdió vezetője, Nemeskürty István még reménytelennek látta a megvalósítást, de kis változtatásokkal a hetvenes évek fordulóján beindította a filmet. Ekkoriban Mészáros Mártát itthon a szakma legellentmondásosabb, „feminista” rendezőjeként tartották számon, túl nyolc magyar, jellegzetes női sorsot, nézőpontot ábrázoló, dokumentarista stílusú, nemzetközi sikerű filmen és három koprodukción. Amint a Napló leforgott, Aczél György és az akkori művelődési miniszter, Tóth Dezső dobozba záratta. Két év után, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmbetétek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után megkezdhette sikerkörútját. A filmet 1984-ben meghívták Cannes-ba, ahol óriási sikert aratott, megnyerte a zsűri külön nagydíját, ötven ország vette meg, de egy kelet-európai sem. Számos nemzetközi díja mellett itthon a filmszemle fődíját, rendezői díjat, Czinkóczi Zsuzsa és Zolnay Pál színészi díjakat nyert. A Napló világhírének köszönhetően Mészáros Márta folytathatta nevelődési- és életregényének történeteit.  1987-ben elkészült az ötvenes éveket megörökítő Napló szerelmeimnek, 1990-ben az 1956-ot, és annak leverését felidéző Napló apámnak, anyámnak, és a 2000-ben forgott a szovjetunióbeli gyerekkort vallató Kisvilma, az utolsó napló. Mészáros Márta a hatvanas évek óta folyamatosan kutatott szülei után a szovjet levéltárakban, s ennek az anyagát is beledolgozta Naplóiba, s e kutatás legfrissebb, a televízióban most bemutatott darabja az Anyám levelei Sztálin elvtárshoz (2005) című dokumentumfilm.