Kövér György: Tiszaeszlár (biografikus) emlékezete
A tiszaeszlári dráma című könyvem az eredeti tervek szerint tartalmazott volna egy zárófejezetet Tiszaeszlár emlékezete címmel. Mivel azonban még ennek beépítése nélkül is több mint 10 ívvel hosszabb lett a kézirat, mint amennyire a kiadóval szerződést kötöttünk, úgy döntöttem, az ehhez a részhez összegyűjtött anyagot félreteszem. Úgy látszik, nem hagyott nyugodni a dolog, fél évtized elteltével elővettem, hirdettem belőle egy szemináriumot, s eközben ért a felkérés, …
Véri Dániel: A tiszaeszlári vérvád: kép és propaganda
A tiszaeszlári vérvád kultúrtörténete 1882. április elsején egy fiatal parasztlánynak, Solymosi Eszternek nyoma veszett egy kelet-magyarországi faluban, Tiszaeszláron. Hamarosan helyi zsidókat vádoltak meg rituális gyilkossággal, azt állítva, hogy a közelgő pészah miatt, macesz készítéséhez volt szükségük a keresztény lány vérére. (Solymosi Eszter valójában nagy valószínűséggel a Tiszába fulladt, sértetlen holttestét a közelben, a folyóparton találták meg.) A falusi szóbeszédből országos horderejű ügy keletkezett, köszönhetően Ónody Géza …
Kékesi Zoltán: Ébredő emlékezet. Egy antiszemita képkultusz története (1944/1964)
1964-ben, müncheni emigrációjában, Marschalkó Lajos újságíró felidézte Magyarország német megszállását. Húsz évvel azelőtt, írta nosztalgikusan, 1944. március 19-én az EMKE kávéházban ült – előtte, az asztalon, egy kávé rummal. Ahogy kinézett az ablakon, látta, ahogy az SS-csapatok elhaladtak a Rákóczi úton, a belváros és a Duna másik oldala, a kormányzó palotája felé. Ahogy a feketéből „száll, gőzölög a kávé és a rum illata”, a német csapatok …
D. Başak Ergün: A sötétség (művészetének) mélyén, avagy a Másikra irányuló mohó tekintet eredete
Tanulmányomban egy festmény elemzésére teszek kísérletet, összefüggésben a Tiszaeszlár-üggyel, amely 1882-ben és 1883-ban zajlott Magyarországon. A festmény eredetiségével kapcsolatos tudományos és művészi kételyeken túl a jelen írás inkább az említett képpel mint az antiszemita képzelet bizonyítékával foglalkozik.
Michael L. Miller: A vérvád mint rituális kiengesztelés? Tiszaeszlár filmen, a Soá után
Bernard Malamud 1966-ban publikálta A mesterember című történelmi regényét, amelyet legnagyobb műveként tartanak számon. A regény, amely az USÁ-ban elsőként mind a Nemzeti Könyvdíjat, mind az irodalmi Pulitzer-díjat elnyerte, az orosz-zsidó Mendel Bejliszről szól, akit egy 1911 és 1913 között zajló perben rituális gyilkossággal vádoltak, de végül felmentettek. A New York Times-nak adott interjúban Malamud a regény és az alapjául szolgáló történelmi események közti kapcsolatról beszél: …
Turai Hedvig: A zsidó férfi test árulása
A Scharf Móric emlékezete című metszetéről Major János egy feljegyzésében így ír: „Egyrészt jót tettem magammal hogy megcsináltam ezt a rézkarcot mert mint egy kiírtam feldolgoztam magamban ezt a zsidokomplexust ezentúl legalábbis ezen a téren sokkal felszabadultabban éltem embertársaim között másrészt viszont ártottam is magamnak. Rengetegen értették félre ezt a rézkarcot.” A tiszaeszlári vérvád feldolgozásának tehát egyrészt volt egy saját, személyes története és funkciója Major életében, …
Müllner András: Drakula beágyazva. A vérvád fantazmatikus képei Erdély Miklós Verzió című filmjében
Tanulmányomban Erdély Miklós 1979-ben elkészült Verzió című filmjét elemzem, amely Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregényének az adaptációja, és ennek megfelelően az 1882-es magyarországi vérvád történetének speciális újraalkotása.
Gadó Flóra: A Verzió verziója.
Németh Hajnal Hamis vallomás sorozatáról
Az 1883-as tiszaeszlári per és Solymosi Eszter története igen gazdag recepciónak örvend az utóbbi időben, sokféle adaptáció, feldolgozás készült belőle Magyarországon, például Fischer Iván egyfelvonásos operája, a Vörös Tehén (2014) vagy Mundruczó Kornél Tiszaeszlári Solymosi Eszter (2011) című darabja. Németh Hajnal munkája a Hamis vallomás /1,2,3 (2012-13) több szempontból is eltér ezektől: egyrészt tudatosan merít Erdély Miklós 1979-ben forgatott és 1981-ban elkészült Verzió című filmjéből, másrészt …
Gwen Jones: Az antiszemita műalkotás a digitális reprodukálhatóság korában: magyar újrakiadások 1989 után
Gwen Jones történész 2012-es esszéje a rendszerváltás utáni Magyarországon ismét felélesztett antiszemita irodalmat vizsgálja. A történeti háttér és az érintett szerzők, művek ismertetése mellett részletesen ír napjaink tendenciáiról…
